          |
Kiemelt híreink
Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében támogatott
„Környezettudatos nevelés és a fenntarthatóság pedagógiája” című
pályázati felhíváshoz
2. KOMPONENS
|
Térinformatika az Önkormányzatokért Alapítvány
|
|
|
A projekt címe:
|
Ifjúsági nem iskolarendszerű környezettudatos szemléletformálás, tájbejárás szervezése, környezeti adatfelvétellel, térinformatikai megjelenítéssel Szolnok város területére.
|
|
A projekt angol címe:
|
Framing approach of environmental consciousness for youth in the outside school system, arrangement of landscape assessment and reassessment with GIS charting application of Szolnok area
|
A projekt céljai:
- Az ifjúság nem iskolarendszerű környezettudatos nevelésének elősegítése közcélú környezetvédelmi akciók és tájbejárás szervezésével.
- A lakosság, a civil szféra, a tanuló ifjúság környezettudatosságának közösségi együttműködési kézségének növelése közös környezetvédelmi akciókkal.
- Segíteni a hátrányos helyzetű lakossági csoportok esélyegyenlőségének érvényesítését azáltal, hogy bevonják őket környezetvédelmi akciókba és elősegíteni a lakókörnyezetük környezet-rehabilitációs munkáját.
- Segíteni a közérdekű környezeti információk átadását azáltal, hogy digitális környezeti információs adatbázist készít a nyilvánosság számára a sérült területekről, a tájrendezés lehetőségeiről.
A projekt bemutatása:
Az egyének környezeti ismereteiről, készségeiről és hajlandóságáról készült felmérések szerint a környezeti értékek és érdekek hátrasorolódnak az egyéni értékrendben, ugyanakkor első helyen szerepel az egészség, amelynek környezeti meghatározottsága egyre ismertebbé válik.
A környezetvédelem minősítésében, a környezeti haszon- és kockázat-érzékelésben az első helyen a személyes tapasztalás, második helyen a személyes kapcsolatrendszerben (pl. oktatásban, ismeretségi körben) szerzett információ, harmadik helyen a tömegkommunikáció áll.
A környezetvédelem minősítésében, a környezeti haszon- és kockázat-érzékelésben az első helyen a személyes tapasztalás, második helyen a személyes kapcsolatrendszerben (pl. oktatásban, ismeretségi körben) szerzett információ, harmadik helyen a tömegkommunikáció áll.
A környezettudatos viselkedés terjedésének legfőbb akadályai az ismerethiány, a pozitív minta hiánya, a környezetileg elfogadhatatlan magatartás társadalmi elítélésének hiánya, valamint az együttműködő közösségek gyengesége.A fenntarthatóság biztosítása összefügg az emberek természeti és társadalmi környezet valóság- és kockázatészlelésével, a konfliktusok kezelésének kultúrájával és hatékonyságával, a részvételi döntésekhez szükséges készségekkel.
Az elmúlt – közel – 150 év a korszerű vízgazdálkodás – a folyószabályozás, árvízvédelem, belvízvédelem – kialakításának intenzív korszaka volt, mely szó szerint átrendezte Szolnok város arculatát a folyómenti árvédelmi töltésekkel, partfalakkal, partvédelmi művekkel és a mentett oldalon kiépített belvízvédelmi létesítményekkel, csatornákkal.
A földművek építése során a kubikusok több millió m3 földet termeltek ki a hullámtéren és építettek be töltésekbe. További földkitermeléssel járt a mentett területeken a hagyományos építkezéshez, a vályogvetéshez kitermelt föld, illetve a téglagyár működéséhez kitermelt többszázezer köbméter agyag kibányászása. Az így kialakult anyaggödrök és roncsolt területek tájrendezése, rekultivációja minden időszakban mesze elmaradt a tájsebek helyreállításának szükséges mértékétől. Az anyaggödrök spontán hasznosítása további környezeti károkat indukált, mivel kommunális és ipari, mezőgazdasági, építési hulladékok, melléktermékek lerakására használták ezeket a bányaterületeket.
Részben tájrendezés nélkül visszamaradt, sérült szennyezett területek találhatók ma is a várost övező zöldterületeken a hullámtéren, vagy a belterület mentén a lakó és ipari területek között, gyakran az amúgy is hátrányos helyzetű városrészekben, szociálisan leszakadt területeken. Nyilvánvaló, hogy közösségi szemléletformálás szükséges a probléma kezeléséhez, melyhez elsősorban a környezettudatos magatartás kialakítását kell elősegíteni az oktatásban és az iskolákon kívül az ifjúság minden korosztályát megcélozva.
A környezeti problémák megoldásának leghatékonyabb módjának a belső motiváltságon alapuló tevékenységeket tartjuk, mert az egyén pozitív motiváltság esetén mindig környezetkímélőn fog cselekedni. A motiváció kialakításának alapjául a környezettel, mint ökológiai rendszerrel kapcsolatos értékek, a normák és az attitűdök megfelelő kialakítása szükséges.
Az 5. sz. terület, az Szolnoki Ipari Park környéke, illetve a Görbeéri csatorna vízgyűjtő területén tervezett környezeti állapotfelméréséhez az ide települő vállalkozások az ott dolgozók és az egész város megkülönböztetett gazdasági érdeke fűződik.
A környezeti problémák megoldásának leghatékonyabb módjának a belső motiváltságon alapuló tevékenységeket tartjuk, mert az egyén pozitív motiváltság esetén mindig környezetkímélőn fog cselekedni. A motiváció kialakításának alapjául a környezettel, mint ökológiai rendszerrel kapcsolatos értékek, a normák és az attitűdök megfelelő kialakítása szükséges.
Az 1. sz. terület (Mentetlen) állapotfelvétele, - mely 8 – 10 ha mocsár jellegű vízterület vizsgálatát célozza – ez a terület 8-10.000 szolnoki lakos életkörülményeire hat kedvezőtlenül jelenleg – mivel a felmérés lehetővé teszi kártékony, élősködő rovarok, szúnyoglárvák legkiterjedtebb élőhelyével kapcsolatos problémák feltárását ebben a városrészben.
A 2. sz. térség (Zagyvapart) állapotfelmérése, mely megalapozza az itt található kezeletlen zöldterületek fejlesztését, s ezáltal 6 - 8000 fiatalnak nyújthatnak rekreációs területet. Sport, játék, pihenési és edzési lehetőséget biztosít az óvodás korosztálytól a főiskolás korosztályig.
Kisgyepi városrész roncsolt, szennyezett területeinek későbbi rehabilitációja a város nyugati peremterületein – zömmel hátrányos helyzetű és roma – lakosságnak (2 – 3000 fő) település-egészségügyi helyzetét befolyásolja kedvezően, valamint a terület városképi, környezetesztétikai minőségét javítását segítheti elő a program megvalósítása.
A 4. sz. terület, a Pletykafalui városrész szennyezett-roncsolt területei a helyi lakosságból mintegy 2 – 3000 ember életminőségére hat kedvezőtlenül, főleg a peremrészeken lakó hátrányos helyzetű, kis jövedelmű, csekély érdekérvényesítési képességgel bíró lakosról van szó. A hátrányos környezeti állapot felszámolását készítheti elő a jelen pályázati akció.
